2008. szeptember 17., szerda

Nagy magyar-e vagy?

A hétvégén megvolt a konferencia, de erről csak később lesz szó, mert fontosabb dolog is van :).

A fenti címen jelent meg egy írás a konzervatórium blogon, ami témájában nagyon passzol ide. Hozzátenni nem sokat lehet, kötelező olvasmány. Kiemelni viszont van mit:
Pedig ha nagyon tágan kezeljük az önkéntesség fogalmát, rájövünk, hogy nekünk is szinte mindennap lehetőségünk van tevékenyen részt venni a közösségért folyó munkában, és nem csak arról beszélni, hogy „másoknak mit kéne tennie”
Ez az a rész, amit szívesen idéztem volna a konferencián, ha már előtte rábukkanok. Ugyanakkor az is, amit nagyon kevesen ismernek fel, ezen a ponton rengeteget kell fejlődnünk.
A fizetség, azaz a temérdek hála, a közös munka élménye, a (nem ritkán szakmai) tapasztalat, saját kompetenciáink felmérése, az önismeret, és az érzés, hogy most valóban letettem valamit az asztalra, pénzben aligha mérhető, és annál jóval többet is ér.
+1 :)
Ez egy olyan dolog, amit sokan elképzelni sem tudnak, pedig rettenetesen jó és fontos. Figyelem, megtapasztalása függőséget okoz!
Ha valakit ez nyugtat meg: Nem csak néhány unatkozó félőrült hóbortja az önkéntesség. Magyarországon formálisan (tehát szervezeteken belül) közel 440 000 önkéntes tevékenykedik kisebb-nagyobb óraszámban rendszeresen vagy alkalmanként
Huh, megnyugodtam :).
jó tudni, hogy az ország egész területén rengeteg nonprofit szervezet vár önkénteseket, de pénz vagy erre fordítható energia híján nem hirdeti folyamatosan a lehetőségeit, pedig nagy szükségük volna az önkéntes munkára
Bizony, az fsf.hu is pl. ilyen lenne, de nem reklámozzuk, hogy mire van szükségünk. Ezen azt hiszem sürgősen változtatni kell.

1 megjegyzés:

Karoly írta...

Egy példa:
http://www.onkentes.szepmuveszeti.hu/